Nincs saját gyermekem, de nagyon élvezem, ha gyermekekkel lehetek együtt, figyelhetem őket, beszélgethetek velük. Eddigi életem során valahogy mindig úgy alakult, hogy körbe voltam véve velük valamilyen formában. Kezdetben barátokon, kollégákon keresztül elsősorban, aztán később a családomba is  megérkeztek. A volt férjem révén van két nagyon klassz, ma már felnőtt kereszt gyermekem, az öcsém pedig „megajándékozott” egy most éppen kamaszkorát élő fiatalemberrel.

Kiskorukban rengeteg időt tölthettem velük együtt, és nemcsak ünnepeken, családi programokon, hanem a szülőknek, az ő bizalmuknak, a szeretetteljes kapcsolatunknak köszönhetően a hétköznapokban is jelen voltam, és beleláthattam az életükbe, segíthettem, ahogy tudtam. És amit, most is viszek magammal a múltból velük kapcsolatban, hogy ahogy elkezdett kinyílni a kis elméjük a világra, kezdtünk el beszélgetni, ezek a beszélgetések rengeteget adtak nekem, és valamit kaphattak tőlem ők is, amit vittek tovább a saját életükbe. És ma is, ha beszélünk, találkozunk, ott van bennünk a kíváncsiság, a nyitottság a másik felé.

Emlékeztetnek magamra, kislányként, aki mikor megszületett, mindenre rácsodálkozott, játszott, felfedezett mindent, amit csak lehetett, örült mindennek, amit kapott, benne volt a pillanatban. Aztán ahogy növekedtem, kezdett elveszni a fényem, mintha mások életét éltem volna, nem  a sajátomat. (Erre aztán rájöttem jómagam, jó pár évtizeddel később .)

A gyermek emlékeztet arra, hogy az élet igazából játék! Egyszerű, végtelenül egyszerű,….. csak eddig én bonyolítottam túl,…….pontosabban fogalmazva, szenvedtem végig, …..eddig!  A gyermek a maga tisztaságával, bölcsességével gyönyörűségesen mutatja, mondja a válaszokat, csak meg kell hallanom. Sokszor mondják mások, hogy de hát ők csak picik, mit tudhatnak a világról, ugyan már, mekkora hülyeség!

Csak próbáld ki, szánj rá pár percet, fordulj felé szeretettel és elfogadással, légy kíváncsi arra, ami következhet. Az egyik kedvenc kérdésem, – amit felnőttek közötti kommunikációban is szeretettel ajánlok – hogy HOGYAN SZERETHETLEK JOBBAN?  Légy türelmes, és figyelj a válaszra! Lehet, hogy csak egy szó lesz vagy egy gesztus, de annak is varázsereje lehet!

 

Jólét helyett jóllét!