Beszélgettem egy kedves ismerősömmel, aki leírta egy korábban vele megtörtént élethelyzetét, a sorait azzal zárta, hogy az üzenetben leírtakat érezte.
Visszaválaszoltam neki pár empatikus, új nézőpontot adó mondatot, és a végén megjegyeztem, hogy amit írt, azok a gondolatai voltak, nem az érzései.
Erre pedig ezt írta vissza nekem:
…” vajon mi a különbség gondolat és érzés között? Lehet, hogy keverem ezeket? Vagy nem is merek az érzésekről írni? Vagy magam is eltitkolom ezeket?”
A fentiek inspirálták az alábbi blogbejegyzésem:
Az emberek gyakran összekeverik a gondolatokat és érzéseket, mert mindkettő a belső világunkhoz kapcsolódik, és szorosan összefonódnak azzal, ahogyan tapasztaljuk a valóságot. Mégis, alapvetően különböznek egymástól, és fontos felismerni a kettő közötti eltéréseket, hogy tisztábban kommunikáljunk önmagunkkal és másokkal.
Mi a különbség a gondolatok és érzések között?
Gondolatok: A gondolatok valójában mentális folyamatok, amelyek arra irányulnak, hogy értelmezzük és értékeljük a külvilágot vagy a belső világunkat. A gondolatokkal tudjuk megítélni a helyzeteket, embereket, és gyakran szavakkal fejezzük ki őket. Például, ha egy barátunk nem válaszol az üzenetünkre, azt gondolhatjuk: „Biztosan haragszik rám”, vagy „Lehet, hogy elfoglalt, és nem volt ideje válaszolni.”
Érzések: Az érzések sokkal inkább érzelmi reakciók, amelyek mélyebb, testközeli tapasztalásainkat tükrözik. Ezeket nem mindig könnyű szavakba önteni, mert a testünkön és az érzelmi világunkon keresztül éljük át őket. Ugyanabban a példában, ha a barátunk nem válaszol, az érzés lehet a szomorúság, csalódottság vagy aggódás. Az érzések közvetlenül kapcsolódnak ahhoz, hogy hogyan érezzük magunkat egy helyzetben.
Miért keverjük össze őket?
Az érzések gyakran bonyolultak, mélyek és intenzívek, ezért hajlamosak vagyunk gondolatokkal megmagyarázni őket. Gyakran a gondolatok „elfedhetik” az érzéseket, mivel sokkal könnyebb kimondani, hogy „úgy gondolom, hogy nem szeretnek”, mint azt, hogy „félek, hogy elutasítanak.” Ez az érzelmekkel való konfrontáció elkerülésének egy módja is lehet.
Vajon e kedves ismerősöm azért írt-e gondolatokat érzések helyett, mert nehezebb az érzelmeket megosztani, vagy esetleg nem ismeri fel őket?
Hogyan lehet jobban elkülöníteni a gondolatokat az érzésektől?
- Kérdezz rá önmagadra: Amikor megélsz egy helyzetet, próbálj meg először elgondolkodni azon, hogy mi történik veled érzelmi szinten. Például: „Milyen érzés jelenik meg most bennem?” „Mit tapasztalok a testemben?”
- Nevezd meg az érzéseidet: Ha sikerül egy konkrét érzést felismerni, például szomorúságot, dühöt vagy örömöt, azt már nehezebb gondolatokkal elnyomni. Egy egyszerű mondat, mint a „szomorú vagyok”, segít a fókuszt az érzelmi világodra helyezni.
- Elkülönítés gyakorlása: Amikor gondolkodsz egy problémáról, próbáld külön kezelni az érzelmeket és a gondolatokat. Ha például azon gondolkozol, hogy valaki miért nem hívott fel, a gondolatok: „Talán valami közbejött” vagy „Biztosan elfelejtett”, míg az érzések lehetnek: „Csalódott vagyok” vagy „Aggódom, hogy valami történt vele.”
Miért fontos az érzések felismerése?
Az érzelmek elfojtása, elnyomása hosszú távon növelheti a stresszt, és megnehezítheti a mélyebb kapcsolatok kialakítását másokkal. Amikor képesek vagyunk felismerni és megnevezni az érzéseinket, könnyebben találhatunk rájuk megfelelő megoldást, valamint javul az érzelmi intelligenciánk is. Az érzelmekkel való kapcsolatunk tudatosítása javíthatja az önismeretet, és harmonikusabbá teheti a kapcsolatainkat is.
Nem tudom, hogy hallottál-e már az ún. érzelmi skáláról? Ezt én először a kineziológiával és más alternatív terápiás megközelítésekkel kapcsolatban hallottam. Az érzelmi skála tulajdonképpen egy olyan eszköz, amely segít az embereknek jobban megérteni és azonosítani az érzelmeiket egy spektrum mentén, az alacsonyabb rezgésű negatív érzelmektől a magasabb rezgésű pozitív érzelmekig.
Érzelmi skála a kineziológiában
A kineziológia során az érzelmi skálát arra használják, hogy segítsenek az embereknek felismerni, hol helyezkednek el érzelmileg egy adott pillanatban. Az érzelmek egyes rendszerek szerint különböző frekvenciákon vagy rezgésszinteken mozognak, és ezek az érzelmek közvetlen hatással vannak a testi és lelki állapotunkra. A cél az, hogy a negatív, alacsony rezgésű érzelmeket (pl. félelem, szorongás, düh) felismerjük, és átvezessük őket a magasabb rezgésű érzelmek felé, mint az öröm, szeretet vagy hála.
Példák az érzelmi skálára
Az érzelmi skála többféle verzióban létezik, de általában a következő „alap” érzelmeket találjuk meg rajta:
- Szégyen, bűntudat
- Félelem, szorongás
- Düh, harag
- Csalódás, frusztráció
- Remény
- Elégedettség
- Békesség, elfogadás
- Öröm, szeretet
- Hála, boldogság, extázis
A skála alsó részén lévő érzelmeket (1-4.) gyakran elakadásként, ellenállásként éljük meg, míg felfelé haladva (5-9.) az érzelmek egyre könnyedebbek és harmonikusabbak.
Én is kipróbáltam anno a kineziológiát, remek módszer lehet szerintem a fentiek felismerésére.
Egy „szintig”.
Értsd alatta, hogy tudatszintig.
A korlátját viszont abban látom ma már, hogy mint minden módszer, technika, könyv, segítő, csak korlátozott nézőpontot mutat.
Tudatos szemmel a gyökere hol keresendő:
Gyermekkorban elfelejtettünk őszintén érezni, a rengeteg negatív komment, utasítás, tiltás, vagy éppen a túlszeretés, aggódás, féltés elvezetett bennünket odáig, hogy egyszer csak lemondtunk az érzések őszinte kimutatásáról, megéléséről, csakhogy ne fájjon, ne érezzük, ne éljük át újra, mert akkor megint nagyon sz@r érzés lesz, kurv@ra fájni fog, ezt meg nem szeretnénk megint megélni.
Ez az elme egyik önvédelmi mechanizmusa, ami anno, még az őskorban arra szolgált, hogy megvédjen bennünket a kardfogú tigristől, hogy támadni, vagy éppen védekezni, menekülni tudjunk.
Csakhogy a huncutsága az, hogy az elme (amit Sigmund Freud Ego-nak nevezett el) a mai napig azt hiszi, hogy ez a dolga: megvédjen bennünket minket minden olyan történéstől, ami a korábbi tapasztalataink, vagy akár generációs (!) tapasztalatok alapján számára veszélyes lehet.
Ha az érzéseinket nem tudjuk kezelni, nem vagyunk harmóniában, akkor az a rossz hírem van, hogy ilyenkor vagy elkezdünk rózsaszín boldogságbuborékban repkedni (vigyázat, ezo-spiri vonalon ez könnyen bekacsinthat), vagy éppen közömbössé, közönyössé válhatunk (ilyenkor jelenhet meg akár az ún. életközépi válság, aszexualitás~közömbösség a szexre, mindkét nem esetében).
Ha nem vagyunk harmóniában, e két véglet között csaponghatunk egész életünkben különböző élethelyzeteinkben.
Mi lehet a megoldás:
Ami szerintem közelebb vihet, az a külső eszközök, erőforrások helyett a befelé fordulás, a magunkba figyelés, az intuíciónk, a belső hangunk meghallása, az érzékelésünk kiélesítése, a testérzeteinkre való figyelés, a csendünkre hangolódás.
Az érzéseket, érzelmeket pedig nem elnyomni, hárítani, hanem megengedni, belemenni érdemes, együtt érezni azzal, ami éppen akkor megjelenik bennünk.
Nem tocsogni benne, nem ragaszkodni hozzá, csak egyszerűen észrevenni, OK, most ezt érzem, nem kommentálni, nem megmagyarázni, nem színes sztorit fűzni köré.
Egyszerűen csak hagyni jelen lenni, megfigyelni, ránézni, megélni elfogadással, szeretettel.
Ha ez elsőre furcsa, vagy nem megy, ez is OK.
Ez is gyakorlás kérdése, mint a biciklizés.
Ajánlott gyakorlat:
Napi szintű naplózás, akár naponta többször is figyelni, hogy milyen érzések vannak bennünk. A naplózás azért jó, mert segít az elmének szembesíteni.
Ajánlott könyvek és filmek a témában
- Könyv: Brené Brown – Bátraké a boldogság: A sebezhetőség ereje. Brené Brown a sebezhetőségről és az érzelmek megéléséről szóló könyve sokat segíthet abban, hogy jobban megértsük, miért nehéz néha felismerni és kifejezni az érzéseinket. A könyv magyarul is elérhető.
- Könyv: Marshall B. Rosenberg – A szavak ablakok vagy falak: Erőszakmentes kommunikáció. Ez a könyv egy gyakorlatias útmutató arra, hogyan fejezhetjük ki érzéseinket és szükségleteinket a kommunikációnk során, és hogyan különböztethetjük meg őket a gondolatoktól.
- Film: Agymanók (eredeti cím: Inside Out). Ez a Pixar animációs film kiváló példája annak, hogyan működnek az érzések a háttérben, és hogyan befolyásolják gondolatainkat és cselekedeteinket. A film egyszerre szórakoztató és edukatív, segít megérteni a különböző érzelmek szerepét az életünkben.
- Film: A boldogság nyomában (eredeti cím: The Pursuit of Happyness). A film bemutatja, hogyan küzd meg egy férfi az élet kihívásaival, és az érzelmi világ hogyan játszik szerepet a kitartásában és a boldogság keresésében.
A két filmet én is láttam, ajánlom megnézésre, a második könyvet is olvastam anno, nekem annyira nem jött be, delehet, hogy valakinek igen.
Ajánlott tanfolyam:
Tóth Nerella Tudatosság Mentor Éberség és Stabilitás intenzív programja, amit én magam is elvégeztem, és ma is hallgatója vagyok Nerella webináriumainak.
Link a tanfolyamhoz:
https://www.nerella.hu/tudatossag-a-gyakorlatban
Ajánlott youtube videóim a témához:
Én sem vagyok mindig happy:
https://www.youtube.com/watch?v=pqvTp-JtQ1I&t=463s
Engedd el a benned élő jókislányt! :
https://www.youtube.com/watch?v=mFadk1rP9o8&t=12s
Ki merjük mutatni az érzéseinket?:
Összegzés
A gondolatok és érzések közötti különbség tudatosítása segíthet abban, hogy jobban megértsük önmagunkat és a kapcsolatainkat. Az érzések felvállalása és kimondása gyakran nehéz, de hosszú távon sokat javít a kommunikációnkon és a mentális egészségünkön.
Egyre őszintébbek leszünk önmagunkhoz, és a környezetünkhöz is.
Ezt hívják úgyis, hogy önazonosak.
Ha legközelebb egy helyzetben elakadunk, érdemes megállni egy pillanatra, és feltenni a kérdést: „Mit gondolok most?” és „Mit érzek most?”
Ha nem tudod, hogy kell, vagy próbáltad, de nem megy, keress meg és beszéljünk róla.
Ha kételyeid vannak, egy 20 perces, ingyenes minikonzultációt fel szoktam ajánlani, amiben tisztább képet kaphatsz és eldönthetjük, hogy tudnánk-e együtt dolgozni.
Email:
Szeretettel:
Ágota
Múzsa
Inspirálok&érintek